
Klein Dávid
túra- és cégvezető
„Az elmúlt húsz évben számtalan túrát vezettem a világ minden pontjára, több magyar outdoor utazási irodánál.”
Bemutatkozás
Marokkó
Kilenc nap Marokkóban. Marrákes óvárosa után gyalog fel a Toubkal 4167 méteres csúcsára, az Atlasz legmagasabb pontjára, majd át a főgerincen a déli oldal hegyi falvaiba és oázisaiba. A végén strand az Atlanti-óceán partján.

Gondoltál már arra, milyen lehet átkelni Észak-Afrika legmagasabb hegyláncain? Elindulni a száraz mediterrán klímából, felmászni havas csúcsokra, majd a hegység túloldalán öntözött oázisokon keresztül elgyalogolni a Szahara szélére? És persze mindezt gyalog, ahogy több száz éve az ismeretlen földrészek felfedezői tették: átkelni a magas gerinceken, és belépni egy titokzatos, másik világba. Ez csak keveseknek adatik meg. Ezt rejti ez az Atlasz-átkelés.
Kezdésnek elveszünk Marrákes középkori bazárának forgatagában, megmásszuk az Atlasz legmagasabb csúcsát, a 4167 m magas Toubkalt (ez egy viszonylag könnyű csúcs, belépő a négyezresek világába), és a túloldalt öntözött hegyi oázisokon keresztül gyalogolunk vissza a civilizációba, hogy a végén csobbanjunk egyet az Atlanti-óceánban.
Túránk nem az átlagos buszos Marokkó-körutazás, és nem is csak az átlagos Toubkal-mászás. Egy igazi, többnapos magashegyi trekking, ahol az Atlasz déli oldalának turisták elől eldugott hegyi falvaiban visszaköszön a középkor…


















































Budapestről repülővel utazunk Marrákesbe.
Az estét a főtéren töltjük: a híres Jemaa el-Fna minden este megtelik sátrakkal és asztalokkal, ahol helyi, frissen sült gasztronómiai remekeket lehet kóstolni. Van itt minden: főtt birkafej, siskebab, főtt csiga, frissen facsart narancslé, gőzölgő tajinok, és még sorolhatnánk. A főtéren pedig zenészek, kígyóbűvölők, mesélők és táncosok szórakoztatják a néptömeget.

Ezen a napon még maradunk Marrákesben, hiszen a középkortól virágzó kereskedőváros számtalan látnivalót tartogat: a fallal körülvett óvárosban, a zegzugos utcákkal átszőtt szúkban minden kapható. Megnézzük a bőrcserzők negyedét, a bőrpiacot, a gyapjúfestőket, valamint a Ben Yousef mecsetet és a Ben Yousef medreszét, miközben jobbnál jobb helyi kajákat kóstolgatunk.

Dél körül elindulunk a központi Magas-Atlasz hófedte csúcsai felé. Jó másfél óra buszozás után érkezünk meg egy hegyvidéki faluba, Imlilbe. Ez a falu a kiindulópontja a Toubkalra igyekvőknek.
Mi is itt alszunk egy falusi szálláshelyen.

Reggel korán kelünk. Felkapjuk hátizsákjainkat, és elindulunk a hegyek felé. Elhagyva a falu almáskertjeit, megkezdjük a kapaszkodást. Délben rövid pihenőt tartunk egy szent hely közelében, majd a szamárösvényen ráfordulunk a Toubkalhoz vezető völgyre. Egyre feljebb kapaszkodunk, míg végül a havasi legelőket felváltja a csupasz szikla, majd a hó. A menedékház közelében már hófoltokon vágunk át.
Az estét egy meleg vacsorával megspékelve a menedékházban töltjük.

Reggel a nappal kelünk, és megkezdjük a csúcsmászást a havas, jeges tájon. Itt már hágóvassal tapossuk a nyomot, egyre feljebb.
Végül dél felé elérjük a csúcsot: ott állunk a csúcsjelző fém háromszög alatt 4167 m-en, felettünk az ég, alattunk meg egész Marokkó és az Atlasz végtelenbe nyújtózó láncai.
A csúcscsokik elfogyasztása és a csúcsfotók elkészítése után megkezdjük az ereszkedést, vissza a menedékházhoz. Az estét itt töltjük.

Reggel elindulunk a ház felett emelkedő négyezres csúcsok között a 3680 méteren nyíló Ouanoums-hágó felé. Átjutva a hágó sziklás peremén feltárul előttünk az Atlasz déli oldala. Sziklás terepen ereszkedünk egyre lejjebb, míg dél körül megérkezünk a Magas-Atlasz egyetlen tengerszeme, a türkizkék vizű Ifni-tó partjára.
Innen már viszonylag gyorsan beereszkedünk a völgy öntözött földjei közé, és fás ligeteken keresztül jutunk el Ibrouane faluba, ami tulajdonképpen egy magashegyi oázis, melyet vízzel az Atlasz csúcsairól olvadozó hó lát el.
Szállásunk is itt lesz, egy falusi vendégházban, ahol meleg vacsorával várnak minket a háziak.

A szállásunkon felszolgált reggeli után megérkezik kisbuszunk is. Ezzel egy néhány órás „off-road” túra vár ránk a Tifnoute-folyó völgyében, kis hegyi falvak és öntözött hegyvidéki oázisok között, számtalan csodás fotóponttal, hol jobb, hol rosszabb, kanyargós hegyvidéki földutakon.
Kalandos és rázós utazásunk a legközelebbi „nagyvárosig” tart, azaz addig a településig, ahonnan már aszfaltút vezet tovább. Itt vár minket a kényelmes buszunk, mellyel folytatjuk az utazást az Atlasz déli oldalának legnagyobb, a karavánkereskedelem idején egykor virágzó városába, a „Kis Marrákesnek” is hívott Taroudantba. Az óvárost itt is, akárcsak Marrákesben, körbeveszi a középkori városfal, melyen belül a szúkban nyüzsög az élet. Viszont nincsenek turisták, és az árak is jóval szolidabbak, mint Marrákesben…

Délelőtt elhagyjuk Taroudantot és Agadir felé vesszük az irányt. Agadirtól délre, az óceán partján lesz a szállásunk, ahol a hullámok formálta bizarr sziklák alatt strandolunk egyet, elbúcsúzva ezzel Marokkótól.
Kiutazunk Agadir repterére, és hazarepülünk Budapestre.
A jelentkezésed akkor érvényes, ha megérkezett az előleg (vagy a teljes összeg), és visszaküldted az aláírt utazási szerződést.
Marokkó Észak-Afrika legváltozatosabb országa, nagyon sokoldalú természeti adottságokkal, sokszínű kultúrával. A túra során lesz egy kis kultúrsokk is, de leginkább a hegyekre koncentrálunk.
Az ország legnagyobb részén a terület őslakosai, a berberek, a Szaharában a tuaregek, északon pedig az arabok élnek. Az ország zömében a malikíta iszlámot követi, ez persze rányomja bélyegét a kultúrára is, és ebből fakadóan vannak illemszabályok, melyeket nekünk is be kell tartanunk: vállat és lábakat fedő ruházatban mozognak az emberek az utcán, alkoholt nem fogyasztanak (Marrákesben és Agadirban van állami alkoholbolt), a nők is fejüket kendővel takarva közlekednek. Ellenben nagyon sok különleges ételt esznek, különleges fűszerezéssel, nemhiába híres a marokkói konyha, sok teát isznak, és nagyon kedvesek, vendégszeretőek vidéken.
Építészeti emlékekben is rendkívül gazdagok a városok, hiszen a középkorban ezen a területen haladtak keresztül a Szaharától délre elterülő Fekete-Afrika kincseit szállító karavánok, tehát volt miből meggazdagodni és csodálatos épületeket emelni.
Ma Marokkó Európából nézve szegény, de afrikai mércével mérve viszonylag gazdag ország, nagyok a társadalmi különbségek, amelyek főleg város és vidék között szembetűnők.
A piacon alkudni kötelező: alkudozás nélkül könnyen lehúzzák az embert. Viszont nagyon sok jó helyi termék kapható.
A Toubkal ugyan 4000 m fölé emelkedik, de egy könnyű négyezres hegy, megmászása igazából egy magashegyi trekkingtúrának tekinthető. Csak a csúcsrégióban található hó, és nagy előnye a száraz klíma, tehát a hegy általában jó idővel kecsegtet.
Az átkelés az Atlaszon szintén nem túl nehéz túra, de azért bírni kell a 6–7 órás gyaloglást.
Szállásunk Marrákesben az óvárosban, egy hagyományos riádban lesz, 2–4 ágyas szobákban. A hegyekben egyszerű falusi vendégházakban alszunk, míg a Toubkal alatt menedékházban 6–10 fős szobákban. Azért arra kell készülni, hogy a szállások színvonala elmarad az európaitól.
Az étkezés önellátó, de a hegyekben kapunk 4 alkalommal meleg vacsorát és reggelit. A piacokon minden kapható, és általánosságban elmondható, hogy Marokkó hozzánk képest olcsó ország.
Bérelt kisbuszokkal utazunk, amelyeket helyi sofőrök vezetnek.
Marrákesben itt-ott kell néhány eurós belépőt fizetni (pl. Ben Yousef medresze). A belépők összege nem haladja meg a 10 eurót.
A városokba ajánlott hosszú nadrág, illetve vállat takaró felső ruházat. Nőknek érdemes kendőt hozni vagy ott venni (van bőven választék), hogy a szent helyekre is be lehessen menni.
Míg Marrákesben ebben az időszakban napközben a 30 fokot is közelítheti a hőmérséklet, addig a hegyi falvakban az éjszakák hűvösek, a Toubkal alatt a menedékháznál éjszaka fagyhat, és napközben sem megy a csúcsokon fagypont fölé.
Tehát ide réteges magashegyi ruházat kell. Legyen nálad fejfedő a nap ellen, naptej és napszemüveg, fejlámpa és meleg ruházat. Ajánlott aláöltöző és egy vízálló héjruházat, víz- és szélálló dzseki.
Lábra megfelelő merevségű túrabakancs, amire rámegy a hágóvas is. A városban elég egy kényelmes cipő vagy túraszandál.
Sisak, beülő, hágóvas és karabinerek is szükségesek, mivel a csúcs közelében vannak szakaszok, ahol összekötve fogunk haladni a havas, jeges terepen, de ezeket a felszereléseket mi biztosítjuk.
A tengerpartra a fürdőruhát se feledd otthon!
Egy kisebb zsákot/szatyrot/bármi könnyű csomagot Marrákesben a szállásunkon hagyunk, mikor elindulunk az Atlaszba. Ebben hagyhatod a városi ruháidat és a fürdőruhádat, amit felesleges a hegyekbe cipelni. Ezt a csomagot majd utánunk hozza kisbuszunk Taroudantba.
Belépéskor legalább 3 hónapig érvényes útlevél szükséges. Magyar állampolgároknak nem kell vízum.
Nincsenek kötelező oltások, csak ajánlott oltások: hepatitis A és hepatitis B, hastífusz, valamint tetanusz. A megszokott gyógyszereket hozd magaddal (hasfogó, fájdalomcsillapító stb.), illetve ha valami extra gyógyszert szedsz, azt se feledd otthon.
Fizetőeszköz a marokkói dirham, amit a helyszínen érdemes váltani euróból vagy USD-ből, tehát ezeket hozz magaddal.
Míg Marrákesben ebben az időszakban napközben a 30 fokot is közelítheti a hőmérséklet, addig a hegyi falvakban az éjszakák hűvösek, a Toubkal alatt a menedékháznál éjszaka fagyhat, és napközben sem megy a csúcsokon fagypont fölé, melyeket ilyenkor még hó borít.
Marokkó száraz ország, úgyhogy esőre nem nagyon kell számítanunk, és ez nagy előny a hegyekben: általában szép, napsütéses idő vár minket.
A higiéniás állapotok változóak: a csapvizet nem ajánlott fogyasztani, de palackos víz kapható mindenhol. A kifőzdékben a frissen főtt és sült ételek biztonsággal fogyaszthatóak, kézmosó csap és szappan még a kisebb kifőzdékben is van, és ajánlott is használni étkezés előtt. Egy rendes kézmosás többet ér a sokak által ajánlott fertőtlenítő gélnél.
Elektromos hálózat és a dugalj megegyezik az itthonival.
Roaming: EU-n kívüli zóna, tehát jó drága. Ezért inkább ajánlott helyi kártyát venni. A mobilnet jól elérhető, és olcsó. A térerőlefedettség jó. Wifi városi szállásainkon van.
A közbiztonság általában jó, de azért nem árt figyelni az értékeinkre, főleg olyan helyeken, mint a marrákesi szúk vagy a Jemaa el-Fna forgataga.
Nincs semmi extra.
Nem szokás extra borravalót adni, éttermekben a nálunk is elfogadott mérték az irányadó.

túra- és cégvezető
„Az elmúlt húsz évben számtalan túrát vezettem a világ minden pontjára, több magyar outdoor utazási irodánál.”
BemutatkozásEzek a túrák ugyanabba az országba visznek, vagy hasonló jellegűek.


