Ha még nem vagy biztos a jelentkezésben, kérj emlékeztetőt, és a jelentkezési határidő előtt 2 héttel értesítünk – ha még marad hely. Mindez semmilyen kötelezettséggel nem jár.
+36 30 50 70 747
info@batristan.hu
Behavazott fenyvesek, a hótalpak alatt csikorgó hó mínusz harminc fokban, a szauna ajtaján kitóduló gőzfelhő az imbolygó sarki fény alatt, felszegett fejjel rohanó rénszarvasok és a hóból felburranó hófajdok – na meg a végtelen tajga, ahol ma még a természet az úr. Ez mind Lappföld, Európa utolsó, nagy kiterjedésű ősvadonja, ahol a másfél méter mély hóban valóban értelmet nyer a hótalpas túrázás. De fogunk kutyaszánokon suhanni, motoros szánon száguldani, fatüzeléses szaunában csillezni – ahol a merülőmedence a befagyott tó jegén vágott lék lesz. Utunk során bejárjuk Lappföld két legszebb nemzeti parkját, ahol ízelítőt kapunk észak varázsából.
Repülőnk a délutáni órákban érkezik meg Lappföld fővárosába, az északi sarkkörön fekvő Rovaniemibe.
A reptérről a szomszédos Santa Claus Holiday Village-be, a Mikulás hivatalos lakhelyére látogatunk, ahol lesz időnk személyesen is beköszönni Joulupukkihoz.
Innen tovább utazunk északra, ahol szállásunkon már befűtve vár minket egy hagyományos finn szauna a tóparton. És igen, a tó jegén vágott lékben csobbanhatunk is.
Reggeli után a közeli Pyha Luosto Nemzeti Parkba látogatunk. Felcsatoljuk hótalpainkat, és elindulunk a számik (lappok) szent hegyéhez, a „Sámán hegyéhez”, azaz a Noitatunturihoz. A tunturi lappföld jellegzetes, jég által lecsiszolt, erdőhatár fölé emelkedő csúcsinak a neve – és ezzel a névvel lépten-nyomon összefutunk majd lappföldi utunkon.
A túraútvonal havas fenyveseken keresztül kanyarog a szent hegy alatt húzódó szurdokhoz, ahol a – most éppen befagyott – vízesés mellett végezték szertartásaikat a lapp sámánok.
Az estét újra megszokott szállásunkon töltjük.
Reggel összepakoljuk hálózsákjainkat és kétnapi élelmet, majd újra a Pyhä-Luosto Nemzeti Parkba látogatunk.
Miután megnézünk egy hagyományos rénszarvas farmot sok-sok rénszarvassal, az útmenti parkolóban hagyjuk kisbuszunkat, és hótalpainkon nekivágunk a havas tajgának. Nagyjából két óra gyaloglással érjük el esti célunkat, egy rönkházat a nemzeti park szívében. Befűtünk a házba és a szaunába, feltörjük a patak jegét, és az estét szaunázással, és e távoli, fényszennyezésmentes vidéken a csillagok, na meg a sarki fény bámulásával töltjük.
Reggel újra hótalpra pattanunk, és visszagyalogolunk kisbuszunkhoz, hogy újfent megkezdjük utunkat észak felé. Sodankyla városában a helyi hipermarketben feltankoljuk tartalékainkat, megnézünk egy középkori fatemplomot, majd egy hosszabb utazás után megállunk Tankavaarában, az egykori aranymosó faluban, ahol Lappföld aranyával és az aranymosás rejtelmeivel ismerkedünk.
Az esti órákban érkezünk meg szállásunkra, a Saariselkä Tunturi alá, az Urho Kekkonen Nemzeti Parkba, mely Finnország egyik legnagyobb védett területe.
Reggel a szomszédos huskyfarmra utazunk, ahol a szánok elé befogott szánhúzó kutyák már türelmetlenül várják az aznapi túrát. Egy gyors kutyaszánoktatás után egy 3 órás túrára indulunk a havas fenyvesek, befagyott lápok és tavak közé.
Délután még bőven van időnk, így elutazunk a finnországi számik (lappok) „fővárosába”, Inariba. Itt megnézzük a Siidát, a „lapp nemzeti múzeumot”, mely nem csak a számik hagyományos életét, hanem Lappföld színes élővilágát is bemutatja.
Reggel újra hótalpakra pattanunk és elindulunk a környék legmagasabb hegye, a jégkorszaki jég által legyalult Kiilopää -Tunturi 546 m magas, kopár csúcsa felé. Lassan elhagyjuk a göcsörtös nyírfaerdőket, és bő 200 m szint megtétele után ott állunk a szélfútta havas csúcson, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a környező kopár hegycsúcsokra, az alattunk hullámzó végtelen tajgára – egészen az orosz határig.
A csúcsról leereszkedve egy befagyott tó partján megállunk egy menedékházban, melynek közepén nyílt tűz lobog, ahol nyárson mindenki megsütheti a maga makkaráját, azaz a hagyományos finn kolbászt. Innen a délutáni órákban gyalogolunk vissza a parkolóhoz, ahol kisbuszunkat hagytuk.
Ezen a napon a Saariselkä tunturividékét motorosszánokon fedezzük fel. Miután beöltöztünk a motoros szán mellé kapott vastag, speciális szélálló ruházatba, elindulunk egy 4-5 órás motoros szán túrára. Felkapaszkodunk több tunturira – ahonnan élvezhetjük a páratlan kilátást – és befagyott tavakon, mocsarakon keresztül utazunk végig a Nemzeti Park északi részén.
Az esti órákban bevásárolunk és összepakolunk a hazaútra.
Reggel korán kelünk, hiszen még egy 3 órás autóút vár ránk Rovaniemiig. Innen a délutáni géppel repülünk haza.
Jelentkezésed az előleg vagy a teljes összeg befizetésével válik aktívvá.
A terület Finnország legészakibb tartománya, ahol eredendően lappok, saját megnevezésükön számik éltek – utóbbit érdemes használni, mivel bár a lapp szó nálunk elterjedtebb, de ők lealacsonyítónak tartják. A terület rendkívül ritkán lakott, hullámzó, tavakkal és tunturikkal (magányos, jég által lecsiszolt, legömbölyített „tanúhegyek”) tarkított őstajga, hol emberi tevékenységnek nem sok nyomát lehet látni. Ennek ellenére magas az életszínvonal, jók az utak és az infrastruktúra, a településeken minden magas szintű, high-tech szolgáltatást megtalálsz. Finnország Európa és egyben a Föld egyik legmagasabb életszínvonalú országa (ennek köszönhetően az emberek nem is nagyon idegeskednek semmin). Bár Lappföld egy szegényebb régió Finnországon belül, de ez a relatív „szegénység” itthonról nézve egy jól működő jóléti országot takar. Az emberek viszont sok más fejlett országgal szemben végtelenül barátságosak, kedvesek és maximálisan segítőkészek.
A lappok (számik) ma 4 ország, Norvégia, Svédország, Finnország és Oroszország területén élnek. A számik napjainkban Finnországban kulturális autonómiával rendelkeznek, Inariban található a parlamentjük. A lappok (számik) európa utolsó „természeti” népe, ahol a természetnek még ma is meghatározó szerepe van az emberek életében, sőt, kb. 2000 család a mai napig is nomád életmódot folytat, a nagycsaládok (siida) rénszarvascsordáikat terelgetik a tajgán – természetesen már nem rénszarvasháton, hanem motorosszánon, okostelefonon követve a GPS-jeladós csordáikat. Bár az elmúlt 300 év erőszakos keresztény térítése komoly károkat okozott a lapp kultúrában, mivel a terület ritkán lakott, így nem sikerült kiölni az itt élőkben a természeti hitvilágukat, a sámánság (nojda) hagyományát, mely ma újra virágozni kezdett (természetesen ne a városi new age mozgalmak szeánszaira gondoljunk). Ennek köszönhetően a világon először a norvégiai Tromsö megyében 2012 márciusában hivatalosan is vallásnak nyilvánították a sámánságot (sámánizmust).
Az ősi lapp kultúra egyik nagy túlélője a joik, melyet varázséneknek fordíthatunk. Ma már modern feldolgozásban is hallhatod e tradicionális dallamokat, ezért álljon itt néhány kedvcsináló:
vagy:
Az itt élők identitásának egyik sarkalatos pontja a természet tisztelete, ezért Lappföld 14 nemzeti parkja és számtalan természetvédelmi területe példaértékűen működik, elsősorban a gyalogos/túrasís/hótalpas turistákra épül, és nem a tömegturizmusra. Szemét nemcsak a turistautak mentén nincs, hanem az országutak, városok körzetében sem, összességében egy nagyon rendezett ország, ahol az idelátogatóktól is elvárják ugyanezt a viselkedést.
A szállásaink változatosak: az első két napban egy erdeiiskola 3-4 fős szobáiban alszunk, egy befagyott tó partján, ahol a hagyományos szauna után megmártózhatnk a tó jegén vágott lékben. Ezután alszunk egy éjszakát egy kulcsosházban, azaz egy hagyományos rönkházban a tajga közepén, ahol a világítás gyertyafény és a kandalló tüze. De itt is van fatüzeléses szauna! Ide szükséges hálózsák!
Ezután északon a szállásunk egy hat házból álló lapp falu egyik összkomfortos gerendaházában lesz. Az egész ház csak a miénk kint a tajga közepén, ahol a közvilágítás nem zavarja a sarkifényt. A házhoz természetesen tartozik egy fafűtéses szauna is.
A finn tajgai vendégházaknak nem tartozéka az ágyneműhuzat, mivel a világ végére nem jön ki a házigazda minden alkalommal, így lepedőt, takaró- és párnahuzatot hozni kell! Viszont minedezért a kis kényelmetlenségért kárpótol a végtelen tajga magánya…
Az út önellátó, mindenki maga gondoskodik a szükséges élelemről. Általános élelmiszer, pékáru, gyümölcs, zöldség, tejtermék, üdítőitalok vásárlására majdnem minden nap lesz lehetőség szupermarketekben, kicsivel drágábban, mint itthon – ám kiemelkedő minőségben.
Szállásainkon a hosszú téli estéken közösen fogunk főzögetni, így megkóstolhatod majd a finn lazaclevest, a rénszarvaspörköltet és más egyéb hagyományos finomságot.
Bérelt kisbusszal.
Ezeket nem tartalmazza az út ára. Ezek a jelenlegi árak, de a jövőben kis mértékben változhatnak is (bár nem valószínű).
Motorosszán túra
Hozd magaddal a jogosítványod, erre szükség lesz a motorosszán bérlésekor. A motorosszánozáshoz kapunk majd megfelelően meleg védőruházatot, sisakot. Egy szán bérlése 200 € az 5 órás túrára, de egy szánon két ember tud utazni, így a költség feleződik (aki egyedül akar szánozni, az természetesen a teljes költséggel számoljon). Tehát akinek nincs jogsija, az se aggódjon, majd beosztjuk egy gyakorlott sofőr mögé. A bérlés díja nem tartalmazza az üzemanyag árát, ami vérmérséklettől függően 30-40 € között mozog.
A Saariselkä hegyvidéke számtalan jól kijelölt motorosszán útvonallal rendelkezik, tehát egy igen változatos túrára készülj.
Kutyaszántúra
Itt is kettesével fogunk utazni egy szánon: az egyik ember a szánban ül, a másik hajtja – majd félúton cserélnek. A kutyaszánozásban nincs semmi ördöngösség: a kutyák jól neveltek, elöl megy a gondozójuk egy motorosszánnal, a kutyák meg követik (szerencsére ők tudják, merre kell menni… 🙂 ).
Egyértelműen téli felszerelés kötelező! Bár a száraz, napsütéses, hideg idő nem ad olyan hidegérzetet, mint a nálunk megszokott nyirkos hideg, de az időjárás gyorsan változhat, és naplemente után rohamosan esik a hőmérséklet, sőt akár hirtelen hóviharok is ránk törhetnek.
• Tehát feltétlen szükséges a réteges öltözködés, akár a szükségesnél eggyel több polár, pulóver, egy szélálló, lélegző dzseki és nadrág, aláöltöző (nadrág is!), kamásli, egy vastag és egy vékony kesztyű, meleg sapka, sál. A túrákhoz, ha van maszkod, hozzad – ez szeles idő esetén nagy segítséget nyújt. A bakancsod legyen vízálló, fogja megfelelően a bokád, és legyen nálad megfelelően vastag zokni. Talán legmegfelelőbb egy jó hótaposó, a nagy hidegben az egyszerű trekkingbakancsok vékonyak – méregdrága bélelt magashegyi bakancsot meg kár venni…
• Napsütéses időben – elkerülendő az igen kellemetlen hóvakságot – feltétlen kell napszemüveg és a kilógó testrészekre magas faktoros naptej, illetve ajakápoló!
• Termosz – a túrákra forró teának.
• Általános étkészlet (edény, bögre, bicska, kanál stb.) a rönkházban töltött éjszakára.
• Hálózsák – szintén a rönkházban töltött éjszakára, ahová elég egy könnyebb, vékonyabb hálózsák is.
• Hótalp – melyet itthonról viszünk, és az ár tartalmazza.
• Összecsukható túrabot a hótalpazáshoz (ne felejtsd otthon a hótányért sem!)
• Törölköző és fürdőnadrág a szaunázáshoz.
• Egy kisebb hátizsák a napi túrákhoz. A cuccodat egy nagyhátizsákba pakold, mert szükség lesz erre is, hiszen a második estére a hátadon kell vinned a hálózsákod és egynapi élelmed, vagy egy olyan kis zsákot hozz, amibe ez a kicsit több, mint egynapi cucc belefér.
• FEJLÁMPA!!! – és mindehhez tartalékelemek vagy aksik, ne feledd, hosszú a sarkvidéki éjszaka!
Mivel Finnország az EU tagja, így a beutazáshoz elég a kártya formátumú személyi igazolvány is.A kilépéstől még 3 hónapig érvényes útlevél szükséges, vízum nem.
Az országban az egészségügyi helyzet példásan jó, a csapvíz természetesen mindenhol iható – de bármelyik patak és tó vize is biztonsággal fogyasztható.
Védőoltás: Nincs kötelezően előírt védőoltás.
Gyógyszerek: Lázcsillapító, fájdalomcsillapító, hasfogó, hashajtó, görcsoldó, megfázás és torokfájás elleni szer, fogfájás ellen fájdalomcsillapító, valamint fertőtlenítőszer és ragtapasz, fásli. Természetesen személyes gyógyszerek, ha szükségesek. Napvédő krém és ajakápoló szükséges!
Marokkói Dirhamot a helyszínen érdemes váltani. Ezért hozz magaddal €-t, azt mindenhol váltják.
A finn Lappföld időjárására az északi fekvés nyomja rá bélyegét. Itt (szemben Norvégiával) a tenger mérséklő hatása nem jellemző, inkább a száraz, hideg sarkvidéki és szibériai légtömegek uralkodnak a hosszú tél alatt. A csapadék télen nem túl sok, ezért gyakran lehet télen napsütéses időre számítani, ellenben a hőmérséklet igen hideg, derült éjszakákon könnyen akár -35°C alá is mehet, amely bár napközben a napsütés hatására mérséklődik, de plusz fokokra ne számítsunk! Néha a tenger felől hirtelen hóviharok is betörhetnek. A tél rendkívül hosszú, és ezt csak fokozza, hogy a sarkkörön túl napokig egyáltalán nem kel fel a nap (nem emelkedik a horizont fölé, csak rövid ideig hajnali derengés látható). Mi ezért megyünk éppen februárban: ilyenkor már elég hosszúak a nappalok (kb. 10 órát van világos), így tudunk napközben túrázni. A hosszú éjszaka viszont egy másik természeti csodával ajándékoz meg: ez az északon gyakran látható sarki vagy északi fény, avagy az aurora borealis. Ilyenkor az égen zöldes fényfüggönyök világítanak egész éjszakán keresztül, gyakran hajnali világosságot varázsolva.Októberben még igencsak kellemes, 30 fok meleg fogad minket, míg a Szaharában közelíthet a hőmérséklet 35 fokhoz is. Ennek ellenére a hegyek közt hajnalban már hűvös lehet.
Az országban az egészségügyi helyzet példásan jó, a csapvíz természetesen mindenhol iható – de bármelyik patak és tó vize is biztonsággal fogyasztható.
Időeltolódás +1 óra.
2011 óta alkotmányos jog az internethez való hozzáférés, jó a hálózati lefedettség, így alig akadnak eldugott völgyek, ahol ne lenne térerő és legalább 4G. Tehát kamu a digitális detox a Nokia országában, és mivel EU1 roaming kategória, olyan feltételekkel telefonálhatsz és netezhetsz, mint itthon.
A dugaljak az itthon megszokottak.
Finnországban általában példás a közbiztonság – Lappföldön méginkább.
Nincs semmi extra.
Nem szokás extra borravalót adni, éttermekben a nálunk is elfogadott mérték az irányadó – de az út során nem megyünk étterembe, maximum az országút metén állnk meg egy-egy kávéra.
Én csak kedvenc helyeimet szeretném megmutatni úgy, ahogyan én látom, szeretném, ha felszabadulnál, és élveznéd a hely fílingjét úgy, ahogyan én érzem. Néha ehhez gyalogolni kell, néha ehhez hátizsákot kell cipelni, néha el kell fogadni számunkra furcsa kulturális szokásokat. Néha ázni, fázni kell – de az élmény egyedi, és örök marad. A többi meg nem számít…