Bosznia-Hercegovina a Balkán-félsziget nyugati részén fekszik, éppcsak nincs közös országhatárunk, mégis nagyon keveset tudunk erről az egyébként gyönyörű országról.
Pedig szerintünk a legjobb úti cél, ha valaki kevés utazással egy igazán „egzotikus” világba szeretne csöppenni, mely számtalan magyar kulturális és történelmi kapcsolattal, illetve keleti muszlim hagyományokkal bír. Egy olyan – komplikált, hányattatott sorsú – országba, ahol kelet és nyugat látványosan találkozik, ahol vallások és kultúrák keverednek egy végtelenül változatos földrajzi és éghajlati adottságokkal megáldott, nagyjából fél Magyarországnyi területen.
Ez a sokszínűség biztos garancia a különleges élményekre.
Végigkóstoljuk a balkán konyha remekeit, miközben megtapasztaljuk a helyi emberek vendégszeretetét és kíváncsiságát, raftingolunk a kristálytiszta Neretva-folyón, túrázunk vadregényes hegyvidékeken, vadlovak között, időutazunk és emlékezünk, hallgatjuk, ahogy a müezzin éneke tovaszáll a levegőben…
Útiterv
Korai indulás Budapestről kisbusszal (a részvételi díj tartalmazza). A délutáni órákban érkezünk meg Szarajevóba, elfoglaljuk apartmanjainkat az előttünk álló két éjszakára. Ezután belevetjük magunkat az esti szarajevói forgatagba, csevapozunk, meglátogatjuk a Sarajevsko sörgyár éttermét, elmerülünk a Baščaršija autentikus, keleti hangulatában.
Szarajevó Bosznia-Hercegovina fővárosa. A Miljacka-folyócska szeli ketté, 1500 méteres hegyek ölelésében. Főleg bosnyákok lakják, kisebb részben szerbek és horvátok.
Az oszmán hódoltság alatt, a 17. században Európa egyik legfejlettebb városának számított, majd a monarchia idején kapcsolódott be igazán a nyugat kulturális vérkeringésébe. Ám Szarajevón bőven nyomot hagyott a történelem, elég, ha csak az első világháborút kirobbantó merényletre gondolunk vagy a délszláv háború alatt elszenvedett kegyetlen és hosszú ostromra.
Hogy valami kellemesebbet is említsünk, itt rendezték meg a 14. téli olimpiát, 1984-ben. A város atmoszféráját nyelvek, kultúrák és vallások évszázados együttélése teszi különlegessé, melyek emlékei, utóhatásai nyomába eredünk a mai napon.
A reggeli beszerzése után, még a tömegek megindulása előtt felkeressük az olimpiai bobpálya maradványait a Trebevic-hegyen, majd visszatérve a városba bevetjük magunkat az óváros nyüzsgésébe. Kedvünkre kalandozhatunk a gasztro-kincsek között, bazározhatunk, meglátogathatjuk a Balkán-félsziget legnagyobb mecsetét vagy az Alagút-múzeumot is, felkapaszkodhatunk a Sárga-erődre naplementét nézni, majd rápihenünk az előttünk álló két, túrázással töltendő napra.
Reggeli után még lesz alkalmunk egy rövid vásárlásra, majd elbuszozunk a Bjelasnica-hegység szívébe, Umoljani település mellé, ahonnan gyalog vágunk neki az ország legelszigeteltebb, legmagasabban fekvő falucskájának, Lukomirnak. 4-5 órás gyalogtúránk az Obalj-csúcson keresztül vezet el a majdnem 1500 méter magasan fekvő faluba, az éjszakát is itt töltjük. A szálláson tradicionális helyi vacsora vár ránk, az estét igény szerint a helyi kiskocsmában zárhatjuk.
A reggelire készített helyi, frissen sült finomságot követően, eltelve a hely autentikus hangulatával, a tegnapitól kicsivel rövidebb túra vár ránk, és szinte végig ereszkedünk a Rakitnica-kanyon oldalában. Ha szerencsénk van, a kanyon peremén lévő időszakos vízesés aktív lesz. Itt ismét buszra szállunk, útban az esti célpontunk felé, teszünk egy megállót az Igman-hegy lábánál található olimpiai emlékeknél, a híres síugrósáncnál, és egy fotó erejéig a hotelnél is.
A következő két esti szállásunk Konjicban lesz, így az este már a Neretva-folyó partján ér minket.
Reggel megnézzük a Tito Marshall bunkerét, majd utána egy fél napos rafting túra vár ránk a Bosznia egyik leghidegebb, egyben legtisztább vizű folyóján.
Délelőtt az egyik helyi rafting bázison neoprénbe öltözünk, majd elvisznek minket a kiindulási pontra, ahonnan gumicsónakjainkkal belevetjük magunkat a habokba. Az evezés közben kikötünk egy ebédszünetre, ahol vezetőink csevapot grilleznek nekünk a parton.
A délután folyamán visszatérünk Konjicba, bevásárolunk az előttünk álló napra, és rápihenünk a következő, hosszú napra.
A reggel korán kezdődik, mert egy egész napos túrát teszünk a Viharisten birodalmában, Hercegovina emblematikus hegységében. Túránk célpontja a Prenj legmagasabb csúcsa, a Zelena Glava (2155 m). Hatalmas mészkősziklák, fenséges kilátások, virágmezők, bivakházikók és vadlovak várnak ránk a kb. 17 km-es túra során, ahol jó 1000 méter szintkülönbséget fogunk 7-8 óra alatt legyűrni.
A kora esti órákban érkezünk vissza a buszunkhoz. Másfél órás utazás után Mostar városa köszönt minket, itt töltjük el a következő két éjszakát.
Este már az Öreg-híd köveit tapossuk, teli hassal, leöblítve a vacsorát egy jóleső Mostarskoval.
A délelőttöt egy kényelmes bámészkodással, Mostar keleties hangulatának felfedezésével töltjük. Ebéd után ellátogatunk a majdnem szomszédos Blagaj városkába, ahol egy hatalmas, függőleges sziklafal alól bukkan elő Európa legbővizűbb karsztforrása, mely a Buna folyó vizét táplálja. Másik különlegessége, az erre a sziklafalra épített derviskolostor, amely az egyik legfontosabb és leglátogatottabb szúfi zarándokhely a világon.
A délután eltöltésére több lehetőségünk van. Ha nem fáradtunk el eléggé előző nap, egy rövid, de annál látványosabb körtúrát tehetünk a Blagaj fölé magasodó hegy sziklaformációi körül, melynek egy része vasalt úton vezet felfelé minket, a Vulin potok szurdokvölgyén keresztül, majd gyalogösvénybe átváltva, a Stjepan-erőd érintésével – ami nagyszerű kilátópont – ereszkedünk vissza a kiindulási ponthoz.
Aki nem szeretne extrémkedni, a másik irányból, a ferrata kihagyásával felkapaszkodhat az erődbe, vagy megvárhat minket egy étterem teraszán, helyi sültpisztrángot ropogtatva.
Estére visszatérünk Mostarba.
A reggelit követően buszra szállunk majd a Mostartól 30 km-re lévő Pociteljben teszünk egy rövid megállót. Ez egykoron Mátyás király legdélebbi végvára is volt és manapság szabadtéri múzeumként látogatható település. Ezt követően a Neretvát követjük a tengerhez.
Útközben megcsodálhatjuk a végeláthatatlan citrusültetvényeket, lesz lehetőségünk vásárolni a helyi termelői finomságokból (gránátalmaszörp, mandarinméz stb.).
A nap hátralévő részét egy tengeri kajaktúrával töltjük a sziklákkal és öblökkel övezett dalmát riviéra partvidékén.
Estére még egyszer utoljára visszatérünk Mostarba.
Buszra szállunk, majd az esti órákban érkezünk meg Budapestre.
Részvételi díj
JelentkezésJelentkezésed az előleg vagy a teljes összeg befizetésével válik aktívvá.
Hasznos információkBosznia-Hercegovina mind természeti kincsekben, mind kulturálisan is a Balkán egyik legváltozatosabb, leglátványosabb országa. Szinte csak természetes határai vannak, nyugati részén a Dinári-hegység húzódik, északról a Száva, keletről a Drina határolja. Vadregényes hegyvidékei, nemzeti parkjai, csodálatos vízesései, zöldellő völgyei, és egy egész pici szakasznyi tengerpartja is van.
Éghajlata kontinentális: a nyarak forrók, a telek hidegek. A nagy tengerszint feletti magasságban fekvő vidékeken a nyár rövid és hűvös, a tél pedig kemény. Az ország déli és tengerparti területein a telek esősek, enyhék, ahol erős mediterrán hatás érvényesül. Itt gazdagon teremnek a citrusfélék, az oliva, a szőlő és a füge.
Az ország történelmét négy különböző valláshoz tartozó népcsoport alakította, a katolikus, a muszlim, az ortodox és a zsidó, ezáltal egy igazán különleges kulturális keveredésben lesz részünk. A helyiek kedvesek, vendégszeretőek és kíváncsiak.
A délszláv háború kegyetlenül végigsöpörte az országot, mondhatjuk, hogy Bosznia-Hercegovina volt a legnagyobb vesztese a vérengzéseknek. Hiába telt el 30 év azóta, nyomait több helyütt még mindig felfedezhetjük. Az ország aknamentesítése a mai napig zajlik, becslések szerint területének 1,6 százaléka még nem biztonságos. Aggodalomra azonban nincs ok, de a kitaposott utakról nem érdemes nagyon elkódorogni.
A bosnyák konyhára a legnagyobb hatást a 400 éves török uralom gyakorolta. Étlapjukon sok török étellel, illetve azok bosnyák variációival találkozhatunk.
Szállásaink jellemzően 2-3-4 ágyas apartmanokban és vendégházakban lesznek.
Önellátó. A szálláshoz Lukomirban kapunk reggelit, a rafting után csevapot, de pl. a túrákra mindenkinek magának kell gondoskodni a napközbeni szendvicséről. Napközben néha közösen fogunk megállni az utazás közben enni, illetve erre esténként is lesz lehetőség – de ezeket az út ára nem tartalmazza.
Bevásárlásra minden túra előtti napon lesz alkalom, tehát itthonról fölösleges bármilyen élelmiszert is hozni.
Budapestről végig bérelt 20 fős kisbusszal utazunk (az ár tartalmazza).
Több helyen van néhány KM-es belépő (pl. Alagút-múzeum, derviskolostor).
Annak ellenére, hogy a lakosság nagy százaléka muszlim, nincs szigorú öltözködési előírás. Érdemes azért egy vékony, nagyobb méretű kendőt magunkkal hozni, amivel fejünket, vállunkat eltakarhatjuk, ha olyan helyre megyünk, de ilyet általában adnak is a belépésnél.
Réteges, jól kombinálható hosszú és rövid ruhák legyenek nálunk, esővédő felszerelés mindenképpen! A hegyekben előfordulhatnak hűvösebb esték, egy meleg pulóver, dzseki ajánlott. Túrákhoz hozzál túrabakancsot, vagy a bokát jól fogó, zárt cipőt, esetleg túrabotot is. Városba egy könnyű sportcipő vagy túraszandál ajánlott. A fürdőcuccot ki ne felejtsd!
Hozz magaddal egy kis hátizsákot a napközbeni túrákhoz és az utazáshoz. Szükség lesz nagyobb hátizsákra, amiben azok a cuccaid lesznek, melyekre napközben nincs szükséged (ez végig a buszunkban vagy a szállásokon lesz).
Magyar állampolgárok legalább az országból való tervezett kilépéstől számítva 90 napig érvényes magánútlevéllel vagy (nem régi típusú, könyvformátumú) személyi igazolvánnyal utazhatnak Bosznia-Hercegovinába. Ideiglenes személyi igazolvánnyal a beutazás nem lehetséges, vízum nem szükséges!
Nincs kötelező oltás. Az itthon megszokott vagy szükséges gyógyszereidet hozd magaddal.
Bosnyák konvertibilis márkát (KM) a helyszínen érdemes váltani. Ezért hozz magaddal €-t, azt mindenhol váltják és a legtöbb helyen el is fogadják, de jó eséllyel helyi valutában adnak vissza (1 Eur=2 KM). Nem mindenhol lehet bankkártyával fizetni.
Június végén már igencsak kellemes 25-30 fok körüli hőmérséklet fogad minket, de az idő változékony, főleg a hegyekben. 1-2 esős, szeles napra lehet számítani, illetve hűvös reggelekre.
A balkáni konyha igencsak finom és változatos. A frissen sült/főtt ételektől nem kell félni. A csapvíz iható az országban. Sok helyen találkozhatunk guggolós wc-vel.
Bosznia-Hercegovina nem tagja az Európai Uniónak, ezért EU-n kívüli netet érdemes intézni vagy helyi telefonkártyát venni.
Bosznia-Hercegovina közbiztonsági helyzete nem rosszabb a magyarországinál. Szarajevóban – akárcsak itthon pl. Budapesten – nem árt figyelni az értékeinkre, de vidéken a közbiztonság jó.
Nincs semmi extra.
Nem szokás extra borravalót adni, éttermekben a nálunk is elfogadott mérték az irányadó.
Túravezető
Úton lenni, felfedezni, kalandozni, megkóstolni, az élményeket megosztani, elmesélni… Számomra ezek a legjobb dolgok a világon. Hiszem, hogy egy utazás belső út is, mert minden tapasztalat hozzátesz valamit az ember lelkéhez. Erre hívlak útitársamként.
Térkép
Emlékeztető kérése
